2020.05.02. Mária üzenete.

*** Kitartás ***

***
Kedvesek, Kik Lelkemből születtetek!

Szeretném most lemosni tisztuló Lelketeket, megnyíló Szíveteket. A Szívetek most olyan mélységekben nyílik, mit el sem tudtok képzelni, s az elme segítségével fel sem tudtok fogni, „csak” érezni lehet és azt, hogy ez hatalmas.

Hatalmas tisztulás, hatalmas előrelépés. Mindannyiótoknak, ha ezt választjátok, s ha most még nem, tiszteletben tartjuk.

Ha mégis beleadjátok magatokat ez erőteljes folyamatba hatalmas lesz a „jutalma” ennek a Számotokra most igen nehéznek tűnő időszaknak. Azért idézőjelben, mert tulajdonképp ez nem jutalom, hanem következmény. Következménye a kitartó önmagatokkal való foglalkozásnak, amit Önmagatok, s egyben a Földanya emelkedéséért is tesztek.

Tartsatok ki a Szeretet erejével, mely felétek árad, s a javatokat akarja, emelni szándékszik. Tudom abból a nézőpontból, ahonnan vizsgáljátok most nem biztos, hogy rózsásnak tűnik némely helyzet, de higgyétek el, ha beleálltok és teszitek a dolgotokat az életfeladatotokat, s visszataláltok Önmagatokhoz az Isteni tengelyetekbe, az hozza meg a nagy áttörést az aranykor eljövetelének következő fázisába.

Nehéz. Mondod. De mi lenne, ha végre megengednéd, hogy egyre könnyebben és könnyebben áramoljanak ki Belőled a megvénült párkapcsolati kapcsolati mintáid, miket már igen rég hordozol te is, a szüleid is, a felmenőid. Nem baj, hogy ez van vagy volt, most van itt az idő, hogy a következő mélységét meglátogassuk ezeknek a régi mintázatoknak, és ha kopognak, hogy már nincs itt helyük többé, annyi csak a dolgod, hogy kinyitod neki a Lelked ajtaját és búcsút intesz nekik, s ennyi.

Ne ragaszkodjatok, semmilyen érzéshez, ne ragadjatok bele, mert az megakaszt az utatokon.

Engedd, engedj az áramlatnak had sodorjon, jobbról balról, emlékezz a kövekre a patakban, folyóban, elfolyik mellette a víz, s amit kell lemos róla. S a kő hagyja, nem tiltakozik. Emlékezz a kis sodrású helyeken algásak a kövek, a nagyobb sodrú helyeken nem. Most a sodrás közepében vagytok engedjétek, hogy a Víz lemossa az algákat.

Hatalmas ajándékok várnak e folyamat végén, hidd el, hogy nem hagyunk egyedül, Veled vagyunk öröktől fogva, s maradunk is. Egy helyről jöttünk, jöttünk tapasztalni a világot a szeretet, Fény, s a sötétség útjait. Már igen sok mindent tanultunk róluk. Nagy a tudásunk. Most alkalmazzuk is. Most a Fény áradása, frekvenciáinak emelkedésének korszaka nyílt meg újra Számotokra, igen ez a váltás nem könnyű az emberbőrbe bújt Angyaloknak, de itt az idő újra emelkedni, újra felülemelkedni egy egy lecke szakaszon. S bár nagyon szerettek „Emberkedni” az emberi játszmák világába bemerülni, hogy aztán megmutathassátok milyen ügyesen tudtok kievickélni mindebből, s újra az Egység rezgéseibe emelkedni a Szeretet szárnyán, miközben a Hit a motor, ami repít, a Kegyelem pedig simogat Benneteket lesimítva nehézségeiteket. Engedd, hogy megtörténjen, aminek itt az ideje!

Szeretnélek újra figyelmeztetni, hogy ha jön az érzés engedd, Ne ragadj bele, ne vessz el többé benne, mint oly sokszor tetted!

Most kiléphetsz belőle, kiléphetsz bizonyos játszmakörökből örökre.

S nehogy azt hidd, ha megszabadulsz tőlük nem lesz más feladat, s menned kell, pedig Te úgy szeretsz itt lenni.

Ó nem, lesz feladat, csak emelkedettebb, ami hidd el ugyanúgy Erőt, Lelki erőt igényel, s Hitet. De tudd mi akkor is mögötted, melletted állunk, vállaidra, ha kell ráhelyezzük kezeinket, s megtartunk, megtartunk a Hit erejével, a Kegyelem fényével, szeretetünk s az Univerzum, a Teremtő szeretete által.

Higgy! Higgy egy szebb jövőben, mely nem is olyan soká megmutatkozik. Kitartás Lelkeim!

S a Fény otthonaitokra s Reátok borul, körbesimítva Szívetek, Lelketek Testetek egészségben jóságban bőségben, kitartásban, amit csak szomjaz Szívetek, nemsoká Tiétek. Kitartás a Hitben áldott Gyermekei e Földnek!

A Szeretet erejével Mária és Angyalai

***